Hat igy a 10 evben ezzel is megvolnank. Sokaig tartott mire oda jutottam hogy hagyekbe mennek. Ugye a lengyelek ilyen hegyimado nepseg, igy mindenki persze mar gyerekkora ota jarja az orszag kulonbozo hegysegeit. Igaz, jol kiepitett utakon, gyonyoru helyeken, s jol felszerelt sportboltokkal nem igazan komplikalt a dolog.
Nahat En nem vagyok ez a tipus. Ennek ilusztralasara csak ket dolgot mondanek:
Egy: Asia kolleganom felrohogese amikor megtudta hogy vegul megiscsak osszejon ez a hegyesdi, mikozben kozolte hogy akkor minden terve mara torolve, jon "ezt" megnezni.
Ketto: Tamas baratom Debrecenbol, aki azt irta hogy majd ugyan mutassam mar be azt a pasit aki rabirt arra hogy hegyekbe menjek, mert mindenkeppen rendkivul erdekes ember lehet ezenkivul muszaly neki gratulalni.
Nos, a fentiek valoban ilusztraljak szokasaimat, es azt hogy ezek kozott nem szerepel a szamomra celtalan gyaloglas, kovek kozott, valami patakokon es erdokon at, csak azert hogy aztan ugyis visszaerjunk a kocsihoz. Pedig tudok 16 orat talpon lenni, menni es nezelodni - Varosban..... (halisten a Fordito is ilyen)
Olyan metro valoszinuleg nincs ahol En eltevednek, se egyeb tomegkozlekedes. A becsi rendszert valszeg jobban ismerem mint a hugom aki pedig ott el mar egy ideje.
De ma, fel ev tervezes utan csak osszejot a legbol (eredetileg egy ujsagcikbol) kapott otletem, mely szerint meg akarok nezni egy menedekhazat (sic!).
Hala isten, kiderult hogy a legegyszerubben elerhetot. (a Morskie Oko-i hazat nem veszem ide mert azt az ember vietnami papucsban is eleri...) Igy ma reggel felkerekedtunk es elmentunk "ahegyekhez" - ahogy En fogalmaztam. Latogatoba.
A hegyek valamit sejthettek mert mert rendkivul kedvesek voltak: sutott a nap, felhotlen volt az eg a csucsok meg havasak.
Nem most jovok a falvedorol, ugyhogy ennek azert nem dolok be csak ugy, de igaz - lenyugoztek.
Tovabbra sem az "en hegyeim" de visszamehetunk.
Azt hiszem megertettem valamit P. irantuk levo rajongasabol, meg abbol hogy sokan mondjak: Ott olyan szabad az ember.
Hazaerve orult faradsag van rajtam, fizikai. Hetek ota eloszor fogom kialudni magam.
Mar ezert megerte.
Jo ejt!
Nahat En nem vagyok ez a tipus. Ennek ilusztralasara csak ket dolgot mondanek:
Egy: Asia kolleganom felrohogese amikor megtudta hogy vegul megiscsak osszejon ez a hegyesdi, mikozben kozolte hogy akkor minden terve mara torolve, jon "ezt" megnezni.
Ketto: Tamas baratom Debrecenbol, aki azt irta hogy majd ugyan mutassam mar be azt a pasit aki rabirt arra hogy hegyekbe menjek, mert mindenkeppen rendkivul erdekes ember lehet ezenkivul muszaly neki gratulalni.
Nos, a fentiek valoban ilusztraljak szokasaimat, es azt hogy ezek kozott nem szerepel a szamomra celtalan gyaloglas, kovek kozott, valami patakokon es erdokon at, csak azert hogy aztan ugyis visszaerjunk a kocsihoz. Pedig tudok 16 orat talpon lenni, menni es nezelodni - Varosban..... (halisten a Fordito is ilyen)
Olyan metro valoszinuleg nincs ahol En eltevednek, se egyeb tomegkozlekedes. A becsi rendszert valszeg jobban ismerem mint a hugom aki pedig ott el mar egy ideje.
De ma, fel ev tervezes utan csak osszejot a legbol (eredetileg egy ujsagcikbol) kapott otletem, mely szerint meg akarok nezni egy menedekhazat (sic!).
Hala isten, kiderult hogy a legegyszerubben elerhetot. (a Morskie Oko-i hazat nem veszem ide mert azt az ember vietnami papucsban is eleri...) Igy ma reggel felkerekedtunk es elmentunk "ahegyekhez" - ahogy En fogalmaztam. Latogatoba.
A hegyek valamit sejthettek mert mert rendkivul kedvesek voltak: sutott a nap, felhotlen volt az eg a csucsok meg havasak.
Nem most jovok a falvedorol, ugyhogy ennek azert nem dolok be csak ugy, de igaz - lenyugoztek.
Tovabbra sem az "en hegyeim" de visszamehetunk.
Azt hiszem megertettem valamit P. irantuk levo rajongasabol, meg abbol hogy sokan mondjak: Ott olyan szabad az ember.
Hazaerve orult faradsag van rajtam, fizikai. Hetek ota eloszor fogom kialudni magam.
Mar ezert megerte.
Jo ejt!
1 comment:
Óh, igen, köszönöm, Istenem! És valóban gratulálni kell az úriembernek...
Post a Comment