Rajottem hogy a vadiuj lakasomban nincs semmi ami veletlenul kerult volna ide.
Vagy inkabb nincs olyan targy aminek ne lenne tortenete....
A magas borospoharaknak amiket meg a Warszawskara vettem Ankieknak, s meg 4 megvan. Vagy Jago regi nagy borospoharai is, a kolibol - az utolso darab a legfelso polcon tronol. Szinten tole a hollohazi hamutarto - az egyik legelso ajandek a regi lakasba. Vagy a Reniektol kapott, graviros likorospohar. Vagy a legujabb mintas keramia kesem, ami Asia anyukatol van. Tole vannak a legujabb parnahuzataim is.
De minden konyvemrol is tudom hogy honnan s mikor.
Lehet hogy gyujtogetek. Igen.
Azt hiszem hogy tudnek letezni nelkuluk, de az emlekek nelkul lenne. Legalabb is kezzelfoghato emlekek nelkul.
Es olyan jo hogy mostmar van helyuk, olyan ahol nyugodtan allhatjak atrendezesi rohamaimat, ahol hasznaljak oket, s ahol neha az orok emlekmezokre koltoznek, leven soha nem voltam jo mosogatasban....
No comments:
Post a Comment